A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet fenntartása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg után-fűtésével vagy után-hűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.
A passzívházak kiemelkedő hőszigetelésük révén akár hagyományos fűtési rendszerrel (pl. padlófűtés), akár hagyományostól eltérő, pl. légfűtéssel is fűthetők (ami lehet költségesebb vagy olcsóbb: egy víz-levegő hőcserélő nagyobb hőcserélő felületet igényel, és költségesebb, mint a hagyományos rendszerek víz-víz hőcserélője, megspórolható sok - egyébként olcsó, kb. 1000Ft/m2 - fűtéscső és néhány osztó-gyűjtő : a levegő eleve központi helyen áramlik a hővisszanyerő gépen át, a levegő-gerinc így a levegőfűtő kézenfekvő helye lehet). Valamilyen fűtésre általában szükség van (bizonyos népsűrűség felett, vagy ha viszonylag sok energiát használnak, akkor nem).
A kívánt hőmérséklet eléréséhez szükséges viszonylag kis hőmennyiséget főleg a napsugárzásból, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által kisugárzott hőből fedezik (utóbbiak nyáron nem segítik a temperálást, a napsugárzási nyereség viszont lehet télen nagyobb, mint nyáron, megfelelő árnyékolás révén). A minősítési rendszer nem köti ki az épület típusát, lakóházak mellett alkalmazták már például irodaépületekre, iskolákra, illetve korábbi építésű és később felújított épületekre is.
Az első passzívház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban. A szabvány gondozásáért és a minősítésért felelős Passivhaus-Institutot 1996-ban hozták létre ugyanott. Azóta több mint 32 000 passzívház épült Európa-szerte[2] (főként Németországban és Ausztriában). Az energiatakarékos házak Németországon kívül leginkább Ausztriában és Svájcban, valamint a skandináv országokban kedveltek, számuk rohamosan nő világszerte. Az energiahatékony passzívház-technológia reális alapot nyújt az energiafüggőség csökkentéséhez és a széndioxid-semleges épületek elterjedéséhez.
Csak azon épületeket nevezhetjük passzívháznak, melyek megfelelnek a darmstadti Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) hivatalos minősítési rendszerének. Magyarországon 2009 februárjában adták át az első olyan épületet a Pest megyei Szadán, amely rendelkezik ilyen hivatalos tanúsítvánnyal.
Gyökeresen más irányba fordulhat az építészet az elkövetkező években. A minél magasabb, izgalmasabb és látványosabb épületek helyett új célokat tűznek maguk elé a tervezők: az energia- és környezettudatosságot. Az építészek eljutottak a kérdésig: hogyan lehet energiatakarékos, illetve minél kevesebb káros anyagot kibocsátó házakat építeni? A kérdés különösen aktuális most, amikor ki vagyunk szolgáltatva a központi ellátó rendszereknek, emelkednek az energiaárak, és egyre nyilvánvalóbb a klímaválság. A hagyományos energiaforrások végesek, és a környezetünket sem terhelhetjük a végtelenségig.
A passzív házaknak szokatlanul vastag, 40-50 cm-es falszerkezete van, amiből a külső hőszigetelés vastagsága 20-30 cm. Ha azt vesszük, hogy egy átlagos háznál a falak hőszigetelése 5-10 cm, akkor ez bizony meglehetősen figyelemre méltó érték. Az aljzat, a fal és a tetőszerkezet hőszigetelési értéke eléri a 0,15 kWh/m2 alatti értéket (ez kb. 1,5 m3/m2/év gázfogyasztásnak felel meg. Ez az érték egy hagyományos téglaszerkezetű háznál 300 – 400 kWh/m2. A külső nyílászárók háromrétegű üvegezéssel vannak ellátva, melyek fóliázottak és közöttük kriptongáz kitöltés található biztosítva ezzel a kitűnő hőszigetelő képességet.
A passzív házak teljes mértékben kihasználják a környezet adta lehetőségeket, mindezt a fizika legegyszerűbb törvényeit alkalmazva. Az ilyen házaknál a belső tér melegének kiáramlását a már említett hőszigeteléssel és légzárással, a hőhidak teljes kiküszöbölésével és a kompakt épületformával érhetjük el. Az épületek fűtése és hűtése a Föld és a Nap energiájának felhasználásával történik. A beépített ellenáramú hőcserélő kontrollálja az állandó légáramlást, minek köszönhetően az elhasznált levegő hője 90%-os hatásfokkal melegíti fel a beáramló friss levegőt. A passzívház belső tereit pedig a nap melegének hasznosításával fűtik fel. A déli irányban kialakított nagy ablakfelületeken a napsugarak akadálymentesen beáramolhatnak, a benti levegő felmelegszik, majd a jól hőszigetelt falaknak köszönhetően bent is marad. A nyári túlzott felmelegedések ellen árnyékolókkal, kiálló erkélyekkel, rolókkal, pergolákkal lehet védekezni. Abban az esetben, ha a borult ég miatt a napenergia előzőleg bemutatott előnyeit nem lehet maradéktalanul kihasználni kerülnek előtérbe az elektromos áramot termelő napelemek és a meleg vizet termelő napkollektorok, melyeknek vizét nagy puffertartályokban lehet tárolni.
A passzív ház tervezése esetén komplex szemléletmódot kell vallanunk, hiszen nem csak tartószerkezeti és építészeti követelményeknek kell megfelelnünk, de a szigorú energetikai és épületfizikai feltételeknek is eleget kell tennünk. Ennek következtében a passzív házak tervezésénél az alábbi elvek érvényesülnek:
A passzívházak tervezésénél sokféle építőanyagból és szerkezetből választhatunk. A lényeg, hogy a kialakított ház megfeleljen a PHPP (Passive House Planning Package) program követelményeinek, melyet a német Passivhaus Institut fejlesztett.
A passzívház a kellemes belső klímát télen-nyáron minimális energiafelhasználással és költséggel, passzívan képes biztosítani, az emberek és az elektromos berendezések által termelt hőt annyira hatékonyan képes hasznosítani, hogy szinte szükségtelené válik a hagyományos értelemben vett fűtés.
A passzívházakat télen elsősorban a nap fűti, nyáron kellő árnyékolás hűti. Ezzel ellentétben a hagyományos épületeink vagy magasabb komfortot nyújtanak, vagy takarékosabban üzemelnek, a kettőt képtelenek egyszerre biztosítani. A passzívházakban üzemelő hővisszanyerő szellőztető rendszer éjjel-nappal friss és egészséges levegőt biztosít. A passzívház maximum ötödannyi fűtési energiát használ fel, mint egy mai új építésű ház. Ennek ellenére beruházási költsége nem sokkal magasabb, mint egy hagyományos épületé. A költségek hozzáértő tervezéssel, energetikai optimalizálással, hozzáértő kivitelezéssel leszoríthatók. A passzívház építése kiváló befektetés.