Megújuló energia, Energia takarékosság – Geotermikus energia

2020. március


A Föld belseje felé haladva kilométerenként 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet, ezt nevezik a Föld belső hőjének, amely megújuló energiaforrásként hasznosítható. A földkérgen tapasztalható geotermikus energia részben a bolygó eredeti létrejöttéhez (20%), részben a radioaktív bomláshoz (80%) kapcsolódik. A geotermikus energia korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent. Termálvíz formájában viszont nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi. Továbbá ez az egyik legolcsóbb energiafajta, a geotermikus fűtés nagyjából 5 év alatt térül meg.

A történelem folyamán évszázadokon keresztül számos kultúra használta, főként fürdőkhöz. A 19. században a technika fejlődésével lehetővé vált a felszín alatt rejlő termikus erőforrások felfedezése és feltárása is. Kitermelése kutak segítségével történik. A termálkútból feltörő vizet gáztalanítják, ülepítik, sótartalmát részben eltávolítják, a felhasználás helyére szivattyúzzák, a lehűlt vizet pedig valamilyen vízáramba, vízgyűjtőbe vezetik. Amennyiben nincs vízutánpótlás, a rétegenergia csökkenése következtében idővel kevesebb vizet adnak. A geotermikus energia olcsó, megbízható, fenntartható és környezetbarát, ám az emberi történelem nagy részében csupán a tektonikus törésvonalak közelében volt elérhető. A technológiai fejlődésnek köszönhetően azonban mára a geotermikus energia felhasználásának lehetőségei jelentős mértékben megnőttek, különösen olyan alkalmazások esetében, mint a lakások fűtése.

Napjainkban a geotermikus energiát számos területen alkalmazzák pl: mezőgazdaságban az üvegházak, lakások, lakótelepek fűtésére, illetve villamos energia termelésre.

Vulkanikus területeken, üledékes medencékben (például Izland, Kárpát-medence) nagyobb a Föld belső hőmérsékletének emelkedése. Hazánk nagy része ilyen üledékes medencén terül el, ezért geotermikus adottságai igen jók. A magyarországi átlagos geotermikus grádiens 5-7 Celsius-fok között mozog, ami a világ átlagos értékének 1,5-2-szerese. Ez azt jelenti, hogy Magyarország területén, a Föld belseje felé haladva, 100 méterenként a hőmérséklet átlagosan 5-7 Celsius-fokkal emelkedik. Ezen termikus adottságok miatt nálunk 1000 méter mélységben a réteghőmérséklet eléri, sőt meg is haladja a 60 Celsius-fokot. 2000 méter mélységben pedig már 100 fok feletti hőmérsékletű, jelentős mezők terülnek el. Magyarország adottságait tekintve geotermikus nagyhatalom, a potenciális energiamennyiség az USA és Kína mellé emeli az országot a statisztikákban. Jelenleg a geotermikus energiafogyasztás a teljes energiafelhasználás 0,28 százalékát teszi ki hazánkban. Geotermikus energiából Magyarországon nincs villamosenergia-termelés, miközben a legnagyobb kitermelők - az USA és a Fülöp-szigetek - évente 2-2000 megawatt energiát termelnek ki készleteikből. Fűtésre általában 100 Celsius-fok alatti hőmérsékletű geotermikus folyadékot használnak. Lehetőségeink nagyobb része még kiaknázatlan.

Kilenc városban (Csongrád, Hódmezővásárhely, Kapuvár, Makó, Nagyatád, Szeged, Szentes, Szigetvár, Vasvár) a távfűtés egy részét ily módon fedezik. Itthon a hőszivattyús földhőhasznosítás 2002-ben kezdett elterjedni. Azóta jelentős növekedés történt az évente eladott hőszivattyúk számában (a 2002-es néhányszor tízes érték 2007-ben már megközelítette az ötszázat, 2008–2010 között pedig az ezret is). Az üzemelő hévíz kutak száma körülbelül 840, ezek 44 százaléka szolgál mezőgazdasági, kommunális, ipari, fűtési, használati melegvíz-előállítási és egyéb célokat. Európa több országához képest is le vagyunk maradva, mind abszolút (hőszivattyúk darabszáma), mind relatív (százezer lakosra eső hőszivattyúk száma) tekintetében.

Magyarország adottságai tehát kedvezőek, így a jövőt illetően a geotermikus energia nagyobb mennyiségű kihasználása nem lehetetlen.